Egyéb tárgyak

Madáretető:

    Egy elkötelezett hobbiasztalos számára fontosnak kell lennie, hogy soha se tétlenkedjen, és az apró munkákat is megcsinálja. A kertünkben, az időjárás viszontagságainak kitett madáretető életre keltését láthatjátok képekben. Anyaga: fenyő. Rögzítések: enyv, szeg. Felületkezelés: egy réteg olaj és egy réteg zománcfesték.

Borospalacktartó:

    Véletlenül hozzám került borospalacktartó, igen rozsdás állapotban volt. Rozsdamaró szer, illetve elektromos fúróba fogható drótkefe fej segítségével eltávolítottam a rozsdát, majd fekete színű zománcfestékkel kentem le.

Borospalacktartó szekérkerék - az első teljesen önálló munka:

       Életem első teljesen önnálló munkadarabját tárom elétek. A mai napig nem készült el teljesen, mivel mindig bekerül a műhelybe néhány antik, ami kora és szépsége miatt elsőbbséget élvez. Amint teljes egészében elkészítem, a képeket elétek fogom tárni, itt, a hobbiasztalos.hu oldalon.

Beépített borospalacktartó - kis méretű:

    Korai szárnypróbálgatásaim egyike a képen látható munka. A rendigényem vitt rá az elkészítésére. Nem szép látvány a borospalackokat össze-vissza pakolni. A függőlegesen álló elemek 2x2 cm-es fenyődarabok, a vízszintesek pedig 1x1 cm-es méretűek. A fenyőléceket szeggel rögzítettem egymáshoz. A szegek fejét érdemes "elütni", hogy ne hasítsák a fát - erre kitérek az asztalos praktikák résznél. Cseresznyepáccal történt a felületkezelés. Pár óra munka után íme az eredmény:

Nyílvesszőtartó állvány:

    Első olyan munkám a falra szerelhető nyílvesszőtartó, amiben -elkészülte után- nem találtam kivetnivalót. Igen büszke vagyok erre a darabra. Nem kifejezetten funkcionális. Dísztárgynak készült. Alább látható a papírra vetett vázlat is, ami alapján elkészítettem. A test anyaga fenyő, az otthon fellelhető "törmelék/hulladék" anyagból dolgoztam. Felületkezelés: pác, magasfényű lakk.

Csizmatartóállvány:

    Sajnos, koránt sem tökéletes munka, de a funkcióját remekül betölti. Az ünnepi, ha úgy tetszik, "temlomba járós" csizmám tárolására készítettem, hirtelen felindulásból. :)

    Anyaga a ház körül talált hulladék fenyődeszka, felületkezelése pedig a már megszokott pác (3 réteg) és lakk (3 réteg), melyet hosszas csiszolás után tudtam felvinni a felületre. Alább láthatjátok a vázlatos terveket:

Itatós:

    Az itatós nem más, mint a régi világban használt, íróasztal környéki eszköz, mely a lúdtollból a papírra túlcsorgó tinta eltávolítására alkalmas. A képen látható darabot egy régiségvásáron 400 forintért vásároltam, majd elfogadható állapotba hoztam. 

Vadásztrófeák:

    A szarvasangancsok régiségvásári, illetve egyéb helyről történő beszerzése után szükséges egy hátlapot készítenünk ahhoz, hogy dísztárgyként a falon el tudjuk helyezni. Érdemes íves darabokat kivágni, mivel az fokozza a régies hatást. Alkalmasabb szerszám hiányában a kis méretű lombfűrész megfelel ennek a kivitelezésére. Ha az ívek megvannak, simára csiszoljuk a felületet. Ezután jöhet a már megszokott pácolás és lakkozás.

    Figyeljünk oda a pác kiválasztásánál, arra, hogy milyen színvilágú környezetben kívánjuk a későbbiekben elhelyezni a kész trófeát.

Mángorlófa:

Gereben:

Péklapát:

    Nagyapámtól rám maradt péklapát. Egyszerű felületkezelés után dísztárgyként került hasznosításra.

Kenderfésű:

Virágtartó polcok:

Farönk gyertyatartó:

1. Álló típus:

A rönk gyertyatartók elkészítése igen egyszerű. Jelen esetben akácfa felhasználásával dolgoztunk. Bármilyen más keményfa megfelel, ami a ház körül fellelhető. A farönkből (vékonyabb darab - 10 cm átmérőjű) körfűrész segítségével levágunk egy 15-20 cm-es nagyságú darabot. Ezt befogjuk a gyalupadba, majd egy szabvány, háztartási gyertya méretű fúrófejjel lyukat fúrunk a keletkezett lap közepébe. Ajánlott még felületkezelés előtt csiszolóval átmenni a felületen aképpen, hogy ne sértsük meg a rönkön lévő fakérget (ez adja majd az organikus jelleget). Igény szerint pácolhatunk is, vagy választhatjuk a natúr lakkozást. 

2: Falra szerelhető típus:

A falra szerelhető változat alapja ugyanaz, mint az előbb felválzolt álló gyertyatartóé. A farönkből (15 cm-es átmérőnél nagyobb rönk szükséges) körfűrész segítségével levágunk egy 3 cm vastagságú szeletet. A keletkezett szeletet a lap közepénél kettévágjuk, igény szerint csiszoljuk, majd ragasztjuk (szükség esetén alulról vagy hátulról facsavarral is rögzíthetünk - a csavarfej ne látszódjon). Fokozottan vigyázunk arra, hogy ne sértsük meg a vágás és a csiszolás során a kérget. Erre sokkal több esélyünk van, mint az álló változatnál. Felületkezelés igény szerint.