Képek

Kezdeti szárnypróbálgatásaim:

    A 2011. év végén kezdtem érdeklődni a faesztergálás alapjai iránt. Akkoriban szerettem volna keresni magamnak valamiféle asztalosi OKJ képzést, hogy szerezhessek egy "mesterlevelet" is. Ez nem valósult meg, mivel rájöttem, hogy alig van gyakorlat, és inkább az elméletet (csak az elméletet) oktatják. Elméletből pedig gyakorlat útján válna rutin.

    Az összes online fellelhető szakirodalmat összeszedtem akkor a faesztegálásról. Ezeket füzetekbe rendezve kezdtem tanulni. Nem sokkal ezután megvásároltam a saját gépet, és elkezdhettem szabadon kísérletezni. A kísérletezgetés eredményét itt osztom meg Veletek:

A jobb oldali képen látható a legelső, a középső, illetve a bal képen a második próbálkozás még ugyanazon a napon. Pácolásra került, és Trinat (magasfényű) lakkot kapott. 

Az itt látható díszítőelemek vissza fognak köszönni egyes bútorokon (szék, ónémet óraház). Pusztán egy darab elkészítése nem jelent különösebb nehézséget. A valódi tudomány akkor kezdődik, amikor több ugyanolyat kell előállítanunk, sablon nélkül (célszerű a sablon elkészítése például lemezből, lemezolló segítségével).

Jelen esetben egy folyamatábrát kívánok szemléltetni. A megmunkálni kívánt rönk anyaga cseresznye, esztergálás szempontjából, tapasztalatom alapján mondhatom, kiváló. A fa erezete gyönyörűen kijön natúron is, felületkezelés nélkül. A 6. ábrán a kész munkadarab látható, melyet középen kettéfűrészelve két szimetrikus darabot kapunk, ami további műveletekkel asztal/szék/éjjeliszekrény lábbá alakítható. Az eredeti tervem szerint, egy újonnan épített ónémet stílusú pipatórium (pipatartó) szekrény lábai lettek volna.