Ónémet bútorok
Ónémet éjjeliszekrény márványlappal:
A munkadarab számos hibával került hozzám. Századforduló környékén készülhetett, talán az 19. század utolsó éveiben. Anyaga tölgy, illetve tölgyfurnérral ellátott fenyő. Felületkezelése víz alapú tölgy páccal, illetve magyasfényű lakkal került kivitelezésre.
Munkafolyamatok:
1. Munkadarab darabokra bontása, illetve az elemek megtisztítása. Érdemes vigyáznunk a sarokillesztéseket borító furnérlemezeknél. Ha azokat a szétszedés folyamán megrongáljuk, csak magunknak teremtünk plusz munkát a furnér pótlásával.
2. Darabokra bontás után távolítsuk el az illesztések helyéről a régi ragasztót, laposvéső, majd pedig 3-400-as csiszolópapír segítségével.
3. A fától elvált furnért ragasszuk vissza az elemekre. Erre alkalmas mind a hideg enyv, mind a melegenyv. A ragasztónak a furnérlemez és fa közé való felvitele után megfelelő nagyságú újságpapír darabot tegyünk a felületre. Ha ez megtörtént, szorítófát illesszünk be alulra és felülre egyaránt. A szorítófa elosztja a pillanatszorítók szorítóerejét, és egyenletes ragasztást kaphatunk. A ragasztó szilárdulását követően eltávolítjuk a szorítóelemezeket, és lecsiszoljuk (120-as ajánlott) a maradék újságpapírt a felületről.
4. Ha észlelünk bármely felületen felületi hibát vagy szúette lyukat, érdemes kitöltő/rájboló anyaggal elfedni a hibákat.
5. 120-as csiszolópapírral csiszoljuk ki a fáig a felületet.
6. Ezt követően összeépítjük újra a bútort, majd, ha látjuk magunk előtt a szerkezetet, akkor következhet az enyvezés, aztán pedig a szorítás. Építsük vissza gondosan a korábban már lecsiszolt díszléceket és esztergált elemeket.
7. Hajtsunk végre még egy csiszolást, immár 400-as papírral.
8. Felületkezelési rész: pác és lakk/politúr lehetséges. Ez esetben egyszerű lakkozást választottam, nekem jobban is tetszik így, mint a felfényezett felület.
Ónémet falióra ház:
Régiségvásáron bagóért vásároltam az óraházat, óraszerkezet nélkül. Rögtön az első képen láthatóak a hiányzó díszlécek és esztergált elemek is. Ezek pótlásra kerültek, én magam esztergáltam ki a megfelelő formákat. Az interneten találunk néhány képet, amelyek ennek az óratípusnak az eredeti díszeit is megmutatják. A felületkezelést nem számítva, egy munkanapomba került a rendbetétele. A szerkezet anyaga puha fa, valamilyen fenyőfajta. Az eredeti, tehát nem pótolt esztergált elemek keményfából vannak ( a fajtát megállapítani nem tudtam). Az általam készítettek pedig cseresznyefából.
Munkafolyamatok:
1. Az óraház szétszedése - kereken 50 darabból áll, az üvegeket nem számítva.
2. Hibák, repedések, szúette lyukak eltüntetése.
3. Elemek felcsiszolása (120-as, majd 400-as papírral).
4. Elemek összeszerelése és rögzítése hidegenyv segítsésével.
5. Felületkezelés - (dió pác és magasfényű lakk felhasználásával)
Pillanatszorítók és szorítófák a szorítóerő megfelelő eloszlása végett.
Az utolsó lépés már a küszöbön. A száradás után üvegezés, majd az ajtó rögzítése a óratartó testhez.
Ónémet tükör - átalakított:
A házunk padlásáról lekerült, kidobásra szánt ónémet tükör átalakítva került felújításra. Meglehetősen korai munkámnak számít. Mostani tapasztalataimmal már képes lennék kijavítani a furnérhibákat, illetve a hiányzó holkerezett szegőléceket, de akkor ez még nem volt "begyakorolt csuklómunka". Ezért, ami menthető és ép volt a régi kereten, azt leoperáltam, majd egyszerű fenyődeszkákból készítettem új keretrészt. Ennek a belső méretei megegyeztek a tükör eredeti méreteivel, így felhasználhattam a belső szegőléceket, illetve a tükörlapot. A külső holker általam gérbevágott (45 fokban) és ragasztott (hideg enyv) elem.
A 2. képen látható íves, felső díszítő rész egy valamikori ágy daradja lehetett (ez is padláson talált). Szokásos csiszolás és felületkezelés után, a képen látható állapotban került újra használatba. A lakkozás ebben az esetben nem magasfényű, csupán selyemfényű.
Ónémet beépített éjjeliszekrény - korai munka:
Édesapám még azt megelőzően, hogy engem érdekelni kezdett az antik felújítás, úgy döntött, hogy a pincegátor alsó részéhez betonba önti a képen látható ónémet stílusú éjjeliszekrényt. Ez hatalams hiba volt, ugyanis azóta próbálok hasonló bútort találni, de persze sikertelenül.
Szakértelem hiányában úgy gondoltam, elégséges lesz egy "laza" felületkezelés is. Utóbb rájöttem, hogy ez nem egészen így néz ki. Rendkívül nehéz volna ugyanis egy betonba öntött éjjeliszekrényt szétszedni és rendbe hozni, de ez a feladat előttem áll még. Ha minden, a műhelyemben "sorban álló" bútorral végeztem, valószínűleg kiműtöm a helyéről ezt a nem mindennapi szépséget, és nekilátok a valódi felújításának.
Ónémet kisasztal - korai munka:
A képeken látható kisasztal a legelső munkám volt. Kidobásra ítélt, majdhogynem a tüzelőanyagok közül szedtem ki. Akkori fejjel szép munkának ítéltem meg, és talán ez az érzés hozta meg a kedvemet a további tapasztalatgyűjtéshez. Elétek szeretném tárni, hogy mit rontottam el, és azt, hogyan kellett volna kiviteleznem egy valóban tökéletes munkát. Az asztal lapja teljesen szétkorhadt az azt érő eső hatására. Teljesen menthetetlen volt. A lábak esztegáltak, több helyen letört belőlük néhány darab. A teljes bútor valaha barna festékkel volt lekenve, ami szinte mindenhol felpattogzott . A korábbi "felújítója" a szög felhasználását részesítette előnyben, és ennek jegyében nekem egy kilógrammnyit kellett kiszednem az egyes részekből.
Hogyan kellett volna:
1. A festéket lecsiszoltam, de a felületi sérüléseket nem javítottam.
2. A lábak sérült, hiányos részeit nem pótoltam.
3. A lábak alján a vasalást nem tudtam kör alakúra vágni (lemez+filc), ezért néhol látható is - súlyos hiba.
4. Összeállításkor nem használtam pillanatszorítót (akkor még nem szereztem be komolyabb szerszámokat, csak envyet és néhol csavarokat használtam). A nem rejtett csavarhasználat nagyon súlyos hiba.
5. Az új asztallap levágása után a széleket, szerszám hiányában, nem gyalultam meg, így érdesek maradtak.
6. A fiók kijavításánál teljesen pontatlanul és amatőrként jártam el, hozzáteszem, az is voltam.
Remélem, Ti a jövőben nem követtek el ilyen hibákat és galádságokat! :)
